[Ahogyan kinyitottam a szemem, a világ legszebb
szempárjával találtam magam szemben. Csak bámult rám a nagy barna szemeivel, és
a lelkemben fürkészett. Talán érezte, hogy bajban vagyok, hogy a szívem
darabokra tört. Ki tudja, lehet, hogy ezt érezte. Angyalian felsegített és
érdeklődött a hogylétem felől. Hebegtem-habogtam, nehezen találtam a szavakat.
Végül sikerült egy értelmes mondatot kiejtenem a számon. A helyzet kínos volt,
de úgy érzem, hogy nem a kínos pillanatok miatt menekültem el olyan gyorsan.
Hanem mert megmagyarázhatatlan érzelmeket váltott ki belőlem az a néhány perc,
amit együtt töltöttünk. Akár a mesében, mintha megcsapott volna valami és újból
érezni tudtam. Helytelennek tartottam más iránt bármilyen érzést kimutatni, nem
tehettem meg az elvesztett kedvesem miatt. De ő felnyitotta a szemem, akkor és
ott ráébresztett, hogy igenis kaphatok második esélyt és jogom van a
boldogsághoz. Hiszek abban, hogy véletlenek nincsenek és, hogy az új
szerelemmel való találkozás sem a véletlen műve. A lelkem mélyén tudom, hogy
Benjamin küldte és a boldogságomat akarta, a halála után is. A Merrie England
kávézó őrzi az első találkozásunk emlékét, ott elindult el valami, amit akkor
még sejteni sem mertem volna…]
-
Drágám, minden
rendben? – érdeklődött Liam. Kérdésével visszarántott a valóságba.
-
Persze, jól
vagyok, csak elgondolkoztam a régi dolgokon.
-
Például? –
kíváncsi tekintetével engem lesett és válaszra várt.
-
Eszembe jutott
a kávézós jelenet, amikor először találkoztunk. Sablonos filmes sztori, de
sosem gondolnád, hogy veled ez megtörténhet.
-
Hát az biztos,
hogy nem gondoltam volna, hogy egy londoni kávézóban ismerem meg a feleségem.
De így történt, hála az égi erőknek.
-
Most nézd meg,
a lányunk olyan akár egy angyal. 5 perce a kerti virágokat locsolgatja és igazítgatja
őket. Olyan érzéssel nyúl hozzájuk és igazgatja őket, elolvadok a látványtól.
Meleg nyári idő volt, 27
fokos hőmérséklettel és ragyogó napsütéssel. A mi csöpp kislányunk nemrég
töltötte be a 3. életévét és napról napra egyre nagyobb és okosabb. Bátran
kijelenthetem, hogy apja lánya és teljes az egyetértés közöttük. Büszkék
vagyunk rá, mert egy talpraesett, nyitott kislány, aki mindenkit szempillantás
alatt levesz a lábáról.
A jó idő és szabadságok miatt Liam-mel úgy döntöttünk,
hogy csapunk egy kerti party-t, ahová meghívást kapnak a barátaink. A csapat
egy percig sem merült feledésbe, csak az évekkel komolyodtak és erősebbek
lettek lelkileg. Persze ha poénokról van szó, akkor a padlóig tudnak süllyedni,
de lássuk be, ennyi kell. Liam-mel készülődtünk, mindent előkészítettünk mire
megérkeznek a többiek. Izgatott voltam, nem is tudom miért. Vagyis talán mégis.
A rengeteg munka, fellépés miatt hosszú idő óta először jut idő egy közös
összejövetelre, ahol végre jól érezhetjük magunkat és nem kell törődni a
problémákkal. Lily is segített a készülődésben, sebesen pakolgatta az
evőeszközt Liam-mel. Reggel az első kérdése az volt, hogy mikor látogat meg
minket Niall és Hanna Allen-nel. A két apróság ugyanis teljesen odavan
egymásért, ez bizony baba szerelem. Ölelgetik,
puszilgatják egymást és kézen fogva mászkálnak mindenhol. Hanna és én már
jövőbeli esküvőről beszélünk, amihez a fiúknak mindig van egy-két szava.
Egyébként Allen akár egy herceg, Lily minden kívánságát lesi és a lányunk igazi
kis hercegnőként viselkedik vele. Azt mondták, ha nagyok lesznek, már 6 évesek,
akkor össze fognak házasodni. Liam és Niall áldását adta a frigyre.
-
Anya, anya!
Megjött hozzám Harry bátyó! – Lily amint meglátta Harry-t a kapuban, erejéből
kitelve szaladt hozzá, aki a karjaiba kapta és megforgatta a levegőben. Harry a
lányunk fejét is elcsavarta a pimasz mosolyával. Imádják egymást, Harry minden
jóval elhalmozza őt, a látogatások során megpakolt papírtáskákkal jön, ami
telis-tele van játékokkal és ruhákkal.
-
Mekkorát nőtt
ez a lány, a képeken nem is tűnik ilyen nagynak. – Harry Lily-vel a karjában
köszöntött minket, a kiscsaj nem volt hajlandó kiszállni a kezéből. – Már ő is
oda van értem. Nem is értem miért, talán a csábos vonzerőm teszi. – mosolygott.
-
Figyellek
Harry, a szemem rajtad! – Liam vicces fenyegetést tett barátja felé, aki jót
nevetett a kijelentésen.
-
Látod Lilien,
apukád milyen kemény ember.
-
Apa nem csak
kemény, de erős és nagyon erős. Meg bátor és okos is. Ő a legokosabb a világon.
– csilingelő hangja minden kemény szívet megolvaszt.
Harry feje lágya 3 év
alatt sem nőtt be, de büszke lehet arra, hogy volt egy másfél éves kapcsolata,
amiből végül a lány szállt ki. A húgom volt ez a bizonyos lány. Egy darabig jól
működött, aztán belátták, hogy másfelé tekint az életük. Barátságban, jó
kapcsolatban váltak el, amit fontosnak tartok. Az egyik Harry-vel folytatott
beszélgetésem során elmondta, hogy Lizával volt az eddigi leghosszabb és
legszebb kapcsolata. Büszke vagyok rá.
**
Estére az idő hűvösebb lett,
ezért a fiúk tüzet gyújtottak. Hanna és én lefektettük a gyerkőcöket a
nappaliban. Pokrócokkal kiültünk a kertbe és beszélgettünk, énekeltünk. Louis
évek elteltével sem tudott új kapcsolatot nyitni. A mai napig nem tette túl
magát az Elenaor-ral való szakításon. Okolja magát, amiért elvesztette a saját
hülyesége miatt azt a lányt, aki igazán szerette őt. Azt mesélte, hogy
ismerkedik egy lánnyal, aki talán segíthet túl lépni rajta. Nem akarnak semmit
sem elsietni, talán nem lesz jövője a kapcsolatnak. Louis nehezen, de próbálja
nyitni a szívét.
-
Lányok, ha egy
szóval ki lehetne fejezni a szülést, akkor mi lenne az a szó? – érdeklődött
Perrie.
-
Fájdalmas. –
vágta rá Hanna gondolkozás nélkül.
-
Csoda. –
egyszerű és határozott választ adtam. Amint megláttam a kisbabám, elfelejtettem
minden fájdalmat és szenvedést. - De miért kérded? – sejtettem valamit, de az ő
szájából akartam hallani.
-
Perrie-vel a
napokban tudtuk meg, hogy babánk lesz. Srácok, csatlakozom a csapatba. – Zayn örömmel
jelentette be a hírt, aminek mindenki egyformán, őszintén örült.
-
Majd ellátunk
titeket tanácsokkal. Mi lányos szülőként, Niallék pedig fiús szülőként tudnak
okosságokat megosztani.
-
Üdv a klubban!
– ölelték magukhoz a fiúk Zayn-t.
Ennyi idő elteltével is
megmaradt az a barátság, ami anno 2010-ben született. Itt ez az öt srác, akik
örülnek a másik sikerének, akik támogatják az elesett társukat. Ehhez
csatlakoztunk mi lányok, akik egy plusz löketet tudtunk adni.
Nincsenek véletlenek. A
sors akarta, hogy ez az öt fiú egyénileg ne jusson tovább a tehetségkutatóban,
a sors akarta, hogy azon a napon, a Merrie England-ben találkozzak Liam-mel. Ha
akkor nem mozdulok ki a depressziós világomból, akkor sosem ismerem meg azt az
embert, akit teljes szívemből szerethetek, akinek a felesége lehetek, akinek gyermeket szülhetek. Hálát adok ennek a bizonyos sorsnak, hogy így
alakítottam az életem. Az a különös szempár elrabolta a szívem, amit remélem,
hosszú ideig lakat alatt őriz…
VÉGE
***
KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM ÉS KÖSZÖNÖM!
Elmondhatatlanul hálás vagyok, amiért velem tartottatok és megosztottátok velem a véleményeiteket az idő során. Minden egyes pipa és minden egyes iromány melengette a szívem és erőt adott a folytatáshoz!
Hálás vagyok a támogatásért! Ez lenne a végső zárás, ami remélem szerintetek is méltó módon zárja a történetet!
SZERETNÉM kérni TŐLETEK, hogy utoljára osszátok meg velem a gondolataitokat. Kíváncsi vagyok mi tetszett, mi nem tetszett az olvasás során, milyen érzések merültek fel bennetek. Érdekel bármi, a lényeg, hogy elküldjétek nekem.
Köszönöm és a jövőben is számítok rátok, az ÚJ BLOG is várja az érdekelődöket és olvasókat!
Millió puszi Mindenkinek
Cami